Így forgatja fel az életünket a mesterséges intelligencia – de a szakértők már dolgoznak a határok meghúzásán

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól hamarosan a kormány elé kerülhet Magyarország megújított Mesterséges Intelligencia Stratégiája – közölte nemrég a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos Budapesten, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) konferenciáján.

Palkovics László üdvözölte, hogy ma már belföldön is számos intézmény követendő módon használja a mesterséges intelligenciát (MI), amit 

 A 2020-ban megjelent magyar MI-stratégia jelentős változásokat indított el belföldön, fenntartások helyett egyre többen összpontosítanak a benne rejlő lehetőségekre, de a gyorsuló technológiai fejlődés szükségessé tette a felülvizsgálatot. 

Az MI-t Palkovics szerint ma már minden fejlett ország stratégiai eszköznek tekinti, alkalmazása világszerte felértékelődik. Belföldön a legfontosabb feladatok egyike az adatgazdaság hatékonyabb működtetése, hiszen Magyarország rendkívül jelentős adatbázisokkal rendelkezik, ám a bennük rejlő lehetőségek nem hasznosulnak megfelelően – mondta a kormánybiztos.

Palkovics László a következő időszak feladatai közül kiemelte az MI társadalmi hasznosítását többek között az államigazgatásban, a közszolgáltatásokban, az ügyintézésben, de szerinte a közlekedésben, adózásban, pénzügyben, egészségügyben vagy akár a személyes kompetenciafejlesztésben is jól hasznosulhatna – sorolta.

Lépéselőnyben van Magyarország

A konferencián elhangzottak apropóján megkerestük Vajda Viktort, MI-ra specializálódott uniós és nemzetközi mesterjogászt, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettesét. Vajda arra a kérdésünkre, hogy Magyarországon a különböző ágazatok milyen szinten állnak a mesterséges intelligencia alkalmazását illetően, azt felelte, szektoronként eltérő fejlettség és a technológiai fejlődés gyors üteme miatt a hivatalos statisztikák alapján is csak korlátozottan ítélhető meg a mesterséges intelligencia (MI) pillanatnyi helyzete. Ezért érdemes inkább a hosszabb távú tendenciákra fókuszálni. 

A mesterjogász hangsúlyozta, hogy a globális jelentések is leginkább a felhasználók véleményét tudják vizsgálni ezen a területen. „Amikor azt olvassuk a Budapest Business Journal által is hivatkozott Bosch Tech Compass jelentésben, hogy 2024-ben a magyar válaszadók 53 százaléka szerint az MI a következő tíz évben meghatározó technológia lesz – kissé elmaradva a világátlagtól –, akkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy mire az adatokat összesítik, addigra a témával kapcsolatos tudatosság szintje már jelentősen megemelkedhet”.

Véleménye szerint ezt jól példázzák az MI használatának gyakoriságára vonatkozó kérdőíves felmérések is. Ezek a számsorok pillanatfelvételeket rögzítenek, és nem meglepő, hogy 

Mindkét csoportban a többség már tavaly is több különböző célra használt MI-megoldásokat. Azóta azonban például a Google integrálta az MI-alapú összefoglalókat a keresési eredményekbe, aminek eredményeként az MI tényleges használata újabb szintre lépett – magyarázta.

Vajda rámutatott, hogy összességében elmondható, hogy 

Példaként említhetjük a kiváló magyar matematikai és számítástechnikai kutatóműhelyeket, ahol az MI területén már negyven éve folyamatos tudományos munka zajlik – jegyezte meg.

Az ügyvezető-helyettes szerint kiemelendő az is, hogy az OECD egy friss elemzése szerint Magyarország kormányzati működését az adatalapú kormányzás eszközeinek alkalmazásában az OECD-átlagnál számottevően kedvezőbben értékelte. Ez különösen fontos, hiszen épp ezen a területen várható, hogy az MI-alapú döntéstámogatás a jövőben kiemelkedő szerepet játszik majd – hívta fel a figyelmet Vajda Viktor.

Felforgató technológiaként vonul be a történelembe

Az iránti érdeklődésünkre, hogy a gazdasági területet miként formálhatja át a jövőben az MI alkalmazása, a szakértő felhívta arra a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése párhuzamba állítható más technológiai áttörésekkel: ilyen volt a számítógépek elterjedése a ’80-as és ’90-es évek fordulóján, az internethasználat mindennapossá válása a ’90-es évek közepén, vagy az okostelefonok forradalma a 2000-es évek közepén. 

„Meggyőződésünk, hogy az MI ezekhez a példákhoz hasonlóan jelentős átalakulásokat hoz majd a gazdaság működésében és mindennapi életünkben. Ahogyan korábban is, most sem láthatjuk előre pontosan, milyen hatásokkal jár majd ez a technológia, és mely megoldások – szoftverek, alkalmazások, platformok – bizonyulnak hosszú távon meghatározónak. Egy azonban biztos: 

 – tekintett előre a mesterjogász.

Vajda Viktor hozzátette, vannak területek, ahol alapvető átalakulás várható – például az adatalapú technológiák, az önvezető járművek, az energetika, az orvosi diagnosztika, a tudományos kutatás vagy különféle irodai szolgáltatások esetében. Más területeken ugyanakkor fokozatos, de ugyancsak jelentős változások zajlanak. „Mindez összességében ahhoz vezet, hogy a mesterséges intelligencia visszatekintve is átalakító erejű, sőt, felforgató technológiaként vonul majd be a történelembe” – jelentette ki.

Itt tart a terület jogi szabályozása

A beszélgetés során az MI jogi szabályozására is kitértünk. A Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese elmondta, a mesterséges intelligencia szabályozásának alapjait uniós szinten, a tagállamok közösen fektették le. Az AI Act 2024 tavaszi elfogadását követően jelenleg a végrehajtásra való felkészülés szakaszában járnak – még akkor is, ha 

Vajda itt arra is kitért, hogy jelenleg nincs folyamatban új, kötelező erejű uniós szabályozás az MI témakörében. Az Európai Bizottság 2024 elején – konszenzus hiányában – visszavonta a mesterséges intelligenciához kapcsolódó polgári jogi felelősségről szóló irányelvtervezetet. Így jelenleg az AI Act végrehajtásának támogatása került a középpontba, amelyhez a tagállami delegáltak közös munkájával iránymutatások és ajánlások kiadása is várható.

Az uniós intézmények – a technológiai szektor kérésére – egy szabályozás-könnyítési kezdeményezés keretében a közeljövőben megkezdik egy egyszerűsítést célzó jogszabálycsomag egyeztetését. Ez várhatóan nem érinti majd az alapvető kötelezettségeket, ugyanakkor csökkentheti az adminisztratív terheket, például a tájékoztatási kötelezettségek vagy az incidensek bejelentésének egyszerűsítésével – ismertette.

„Az uniós intézményi együttműködés delegáltjaiként azon dolgozunk, hogy világos szabályozási keretek között váljon veszélyből eséllyé a mesterséges intelligencia a magyar vállalkozások számára. Adminisztratív terhek helyett a cél az egyértelmű és arányos versenyfeltételek biztosítása, amely az emberközpontú és felelős MI fenntartásának kulcsa” – hangzott el.

Vajda Viktor végül azt is elárulta, hogy mivel eddig lényegében sehol sem volt az EU-ban kifejezetten az MI-vel foglalkozó hatóság, ezért e feladat teljesítése egyik tagállamnak sem megy egy csapásra. Ugyanakkor az AI Act végrehajtásához szükséges magyar jogszabályok előkészítése jó ütemben zajlik, azok elfogadását a Kormány a 2025 őszi parlamenti ülésszakra tervezi.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay